Kvíz a pingvinekről

Pingvinek szinte kizárólag a Föld déli féltekéjén élnek, többnyire Dél-Amerika mérsékelt övi partvidékén és a környező szigeteken. Két fajuk az Antarktisz partvidékén telepedett meg. A hideg tengeráramlatokkal jóval északabbra is eljutnak: több fajuk a szubtrópusokon, sőt, a galápagoszi pingvin az Egyenlítő vidékén honos.

Sajátos színösszeállításuk a vízben jól álcázza őket: alulról a halak a víz felszínéhez hasonlónak látják fehér hasukat, fekete hátuk pedig a tengerfenék színébe olvad be, így a felettük úszó ragadozók (pl. a leopárdfóka) kevésbé veszik észre őket.

A pingvinek alapvetően monogám állatok. A hímek úgy udvarolnak, hogy rengeteget kutatva, kiválasztják a tökéletes kavicsot és azt viszik el a tojónak. Ha elfogadja, onnantól egy párt alkotnak. A párválasztás gyakran egy életre szól.

A legnagyobb pingvinféle a császárpingvin. A tojó és a hím tollazata és testméretei megegyeznek egymással. Magasságuk eléri a 122 centimétert, testtömegük 22 és 45 kilogramm között mozog.

A pingvinek minden más madárnál jobban alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Idejük java részét a vízben töltik, ahol halakat, tintahalakat és rákokat (krillt) fognak maguknak. A legnagyobb mélység, amit a császárpingvinek elérnek, több mint 500 méter, és eközben 20 percen keresztül tartózkodnak a víz alatt, de van felvétel több mint 30 perces merülésről is.

A császárpingvinek akár 20 évig is élhetnek. Természetes ellenségeik a leopárdfókák, és elefántfókák, valamint a kardszárnyú delfin. Az emberek már évtizedek óta vadásszák őket zsírjukért, és mivel elrepülni nem tudnak előlük, könnyű prédák lehetnek.

A pingvinek szárnya csak a vízben evezésre alkalmas, repülni nem tudnak vele. Másodpercenként kettőt-hármat is csapva a víz alatt hajtják magukat előre, mintha ott repülnének – a leggyorsabban úszó pingvinek sebessége eléri a 36 km/h-t.