Mai kérdéseink Alice utazásairól, Mongóliáról, a nők egyenjogúságáról, Rockenbauer Pálról és Cicciolináról szólnak.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
1865. november 26-án jelent meg Lewis Carroll meseregénye, az Alice Csodaországban. A történet folytatása 1871-ben készült el. Ebben hogyan jut el az újabb különös világba Alice?
1924. november 26-án kiáltották ki a Mongol Népköztársaságot, a mai nap az országban nemzeti ünnep. Mongólia kb. tizenhétszer akkora, mint Magyarország. Hányan lakják?
Mongólia lakosainak száma 2021-ben 3 millió 278 ezer fő. Az ország átlagos népsűrűsége 2 fő/km². Fővárosa Ulánbátor, itt él a népesség egyharmada.
Bővebben: Mongólia – új ablakban nyílik
Bővebben: Mongólia – új ablakban nyílik
1948. november 26-án fogadta el az Országgyűlés „a nőkre nézve a közszolgálat körében és más életpályákon fennálló hátrányos helyzet megszüntetéséről" szóló törvényt, amely immár minden téren a férfiakkal egyenlő jogokat biztosított a nők számára. Mióta van a nőknek szavazati joga országunkban?
A nők 1918 óta szavazhatnak Magyarországon.
1917-ben a választójogért felelős miniszter, Vázsonyi Vilmos kiterjesztette volna a nőkre a választói jogot, de több hónapnyi vita után a törvényjavaslatot tárgyaló különbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a női választójog kérdése „nem időszerű.” Így az 1918. évi XVII. törvénycikkből a nők választójoga teljesen kimaradt. Azonban nem sokkal a törvény meghozatala után kitört az őszirózsás forradalom, és létrejött a Magyar Népköztársaság.
A Károlyi-kormány első néptörvényével megadta a nőknek a választójogot, és bár ennek a törvénynek az értelmében soha nem szavazhattak a magyar állampolgárok, ettől a pillanattól kezdve soha nem született olyan választójogi törvény, amely teljesen kizárta volna a nőket a választói jogból.
Bővebben: Hatvanéves a női egyenjogúság törvénye, Száz éve van választójoga a magyar nőknek – új ablakban nyílik
1917-ben a választójogért felelős miniszter, Vázsonyi Vilmos kiterjesztette volna a nőkre a választói jogot, de több hónapnyi vita után a törvényjavaslatot tárgyaló különbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a női választójog kérdése „nem időszerű.” Így az 1918. évi XVII. törvénycikkből a nők választójoga teljesen kimaradt. Azonban nem sokkal a törvény meghozatala után kitört az őszirózsás forradalom, és létrejött a Magyar Népköztársaság.
A Károlyi-kormány első néptörvényével megadta a nőknek a választójogot, és bár ennek a törvénynek az értelmében soha nem szavazhattak a magyar állampolgárok, ettől a pillanattól kezdve soha nem született olyan választójogi törvény, amely teljesen kizárta volna a nőket a választói jogból.
Bővebben: Hatvanéves a női egyenjogúság törvénye, Száz éve van választójoga a magyar nőknek – új ablakban nyílik
1951. november 26-án született Staller Ilona, művésznevén Cicciolina, magyar fotómodell, énekesnő, színésznő, pornószínésznő és politikai aktivista. 1987–1992 között az Olasz Köztársaság parlamenti képviselője volt. Milyen politikát képviselő párt színeiben?
1979-ben Cicciolina – polgári nevén, Ilona Stallerként – listavezető jelöltként indult a parlamenti képviselőválasztáson, Olaszország első „zöld” pártja, a Lista del Sole színeiben. 1985-ben átlépett az Olasz Radikális Pártba (Partito Radicale). A libertariánus platform tagjaként ellenezte az atomenergia felhasználását, Olaszország NATO-tagságát, és fellépett az emberi jogok biztosításáért és kiterjesztéséért. Fellépett különböző alulreprezentált csoportok érdekében, támogatta az állatvédelmet, ostromozta a világ tömegeinek éhezését. (Ő maga szigorúan vegetáriánus volt). Kampánybeszédei és interjúi közben rendszeresen alkalmazta egyik mellének lemeztelenítését, ez a mozdulat szinte személyes ismertetőjegyévé vált.
1987-ben a Radikális Párt színeiben bejutott az olasz parlamentbe. Mintegy 20 000 szavazatot szerzett. Ebben az időben a képviselői helyekből a nők csupán 6,5%-ot birtokoltak, Cicciolina teljesítményét ennek tükrében is érdemes értékelni. Képviselői hivatali ideje alatt különböző akciókkal került reflektorfénybe.
Bővebben: , – új ablakban nyílik
Bővebben: , – új ablakban nyílik
1987. november 26-án hunyt el Rockenbauer Pál természetjáró, világutazó, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés egyik megteremtője. Legtöbben országjáró kéktúrafilmjeiről, a tévében többször is vetített Másfélmillió lépés Magyarországon, illetve …és még egymillió lépés című sorozatairól ismerik. A Kék Túra útvonala azóta többször változott; milyen hosszú jelenleg?
A hosszúságában folyamatosan változó Országos Kéktúra útvonala a Kőszegi-hegységben található Írott-kő és a Zempléni-hegységben fekvő Hollóháza között húzódik, főként Magyarország északi tájain. Hossza több, mint 1100 km, így hazánk legismertebb és egyben leghosszabb turistaútja. Az országos kék jelzés nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.
Bővebben: Rockenbauer Pál, Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), Országos Kéktúra – új ablakban nyílik
Bővebben: Rockenbauer Pál, Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), Országos Kéktúra – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Bővebben: Alice Csodaországban (meseregény), Alice Tükörországban (meseregény) – új ablakban nyílik