Ma megemlékezünk Málta gyarmatosítás alóli felszabadulásáról, az Eiffel-torony és a Titanic építéséről, egy királyról, egy filozófusról és egy Nobel-díjas íróról.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
1979-ben ezen a napon hagyta el Máltát az utolsó brit katona, a mai nap a brit gyarmatosítás alóli felszabadulásuk napja. Melyik NEM igaz Máltával kapcsolatban?
1387-ben ezen a napon koronázták magyar királlyá Luxemburgi Zsigmondot. Melyik NEM az ő nevéhez fűződik?
Luxemburgi Zsigmond 1411-ben háborút indított Velence ellen. A háború 1435-ben ért véget, a békeszerződés értelmében Dalmácia végleg elveszett a magyar korona számára.
Bővebben: Zsigmond magyar király – új ablakban nyílik
Bővebben: Zsigmond magyar király – új ablakban nyílik
1889-ben ezen a napon fejezték be az Eiffel-torony harmadik, utolsó szintjét Párizsban, 1909-ben pedig ezen a napon kezdték építeni a Titanicot az írországi Belfastban. Melyik állítás igaz?
A Titanic legnagyobb szélessége a vízvonalnál 28 méter, hosszúsága 270 méter, az Eiffel-torony – a rászerelt antenna nélkül – 300 méter magas. A hajó magassága a gerinctől a kémények tetejéig 56 méter volt, ami körülbelül egy 18 emeletes ház magasságának felel meg.
Bővebben: RMS Titanic, Eiffel-torony - új ablakban nyílik
Bővebben: RMS Titanic, Eiffel-torony - új ablakban nyílik
1596. március 31-én született az a filozófus, akitől a „gondolkodom, tehát vagyok” (cogito, ergo sum) idézet származik. Ki ő?
A cogito ergo sum René Descartes francia filozófustól származó latin kifejezés, amelynek jelentése „gondolkodom, tehát vagyok”. Descartes a „cogito ergo sum”-tételt tette meg filozófiája alapelvének – ennek segítségével kívánta biztos módszertani alapokra helyezni filozófiáját és annak kiindulópontját. Descartes a módszeres kétely által jut el a „cogito ergo sum” tételéig: felteszi, hogy az érzékszervei becsapják, körülötte minden csak illúzió, nincs semmiféle bizonyosság. Ebben az esetben egy dologban még mindig biztos lehet: hogy ő, aki mindezt gondolta, létezik.
Bővebben: René Descartes, Cogito ergo sum – új ablakban nyílik
Bővebben: René Descartes, Cogito ergo sum – új ablakban nyílik
2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre, aki a Sorstalanság című regényéért 2002-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Mikor játszódik a regény?
A Sorstalanság önéletrajzi ihletésű regény egy 15. évében járó magyar zsidó fiúról, Köves Gyuriról szól, aki megjárta az auschwitzi és buchenwaldi koncentrációs tábort.
Bővebben: Kertész Imre (író), Sorstalanság – új ablakban nyílik
Bővebben: Kertész Imre (író), Sorstalanság – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Málta legsúlyosabb gondja az ivóvízhiány. A téli csapadék nagy része gyorsan a tengerbe kerül, nem szivárog be eléggé a talajba. A nyár hosszú, meleg, száraz. A mészkőbe beszivárgott víz összegyűjtésére alagútrendszereket építettek, de ez nem elég, a felhasznált ivóvíznek kb. a fele tengervíz sótalanításából származik.
Bővebben: Málta – új ablakban nyílik