Két magyar vonatkozású kérdés (Honthy Hannáról és Gulácsy Lajosról), az orosz uralkodók, az 1. világháború és a DNS a mai kvízben.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
![Kvíz - február 21.](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2021/02/kviz-februar-21.jpg)
Kérem a kérdéseket!
1916. február 21-én kezdődött meg Verdunnél az 1. világháború legvéresebb csatája. 10 hónapig tartott, több százezer ember sebesült és halt meg. Melyik országban van Verdun?
![Verduni csata (1916) Question Image](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2021/02/februar-21-1.jpg)
1953. február 21-én jelentette be Francis Crick és James D. Watson a DNS molekula kettős-spirál szerkezetének felfedezését. Melyik állítás NEM igaz a DNS-ről?
![A DNS kettős spirálja Question Image](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2021/02/februar-21-2.jpg)
Az embereknek, állatoknak, növényeknek, gombáknak, de még a vírusok egy részének is van DNS-e. A DNS-t baktériumok tanulmányozása során fedezték fel.
Bővebben: Dezoxiribonukleinsav - új ablakban nyílik
Bővebben: Dezoxiribonukleinsav - új ablakban nyílik
1893. február 21-én született Honthy Hanna, Kossuth-díjas magyar színésznő, énekesnő. Milyen darabokban játszott leggyakrabban?
![Honthy Hanna Question Image](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2021/02/februar-21-3.jpg)
Honthy Hanna operettprimadonna volt - talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig. Csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer.
Bővebben: Honthy Hanna – új ablakban nyílik
Bővebben: Honthy Hanna – új ablakban nyílik
1932. február 21-én hunyt el Gulácsy Lajos festőművész. Korai művei egy részén a szecesszió hatása látszik. Melyik városból indult útjára 1897-ben a szecesszió?
![Gulácsy önarcképe és A varázsló kertje c. festmény Question Image](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2021/02/februar-21-4.jpg)
A szecesszió kivonulást, elkülönülést jelent, utalva arra, hogy 1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen.
Gulácsy Lajos Kálmán (1882–1932) magyar festőművész. Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.
Bővebben: Gulácsy Lajos, Szecesszió – új ablakban nyílik
Gulácsy Lajos Kálmán (1882–1932) magyar festőművész. Művészete a preraffaelitizmus magyar változata, hatott rá a szimbolikus szecesszió és az expresszionizmus, késői víziói már néhol a szürrealistákhoz közelítették életművét.
Bővebben: Gulácsy Lajos, Szecesszió – új ablakban nyílik
1613. február 21-én lépett trónra Oroszországban I. Mihály cár, a Romanov-házból való első uralkodó. Meddig uralkodtak a Romanovok az országban?
![A Romanov-ház címere Question Image](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2021/02/februar-21-5.jpg)
A Romanov-ház Oroszország második és egyben utolsó uralkodócsaládja, mely 1613-tól egészen 1917-ig volt hatalmon. A bojár sorból származó Romanovok főága fiágon II. Péter orosz cárral kihalt; 1762-ben, III. Péter cár trónra lépésével az Oldenburg-ház egyik oldalága, a Holstein–Gottorp-ház került a trónra, így ettől kezdve az Orosz Birodalom urai a Holstein–Gottorp–Romanov-házból kerültek ki, mely tulajdonképpen az eredeti Romanov-ház egyik oldalága, illetve alága volt.
Bővebben: Romanov-ház – új ablakban nyílik
Bővebben: Romanov-ház – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
![](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2020/05/hmmmm.png)
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
![](https://tudtad-nemtudtad.hu/wp-content/uploads/2020/05/kisoroszlan.jpg)
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
A csata több mint negyedmillió halottat és körülbelül félmillió sebesültet eredményezett. Ez volt az első világháború leghosszabb és második legvéresebb csatája a somme-i csata után. A csatában a német és francia oldal is megtapasztalta a háború borzalmait, ezért lett az ütközet neve A verduni vérszivattyú.
Bővebben: Verduni csata (1916) – új ablakban nyílik