Mai kérdéseink Louis Armstrongról, Anne Frankról, Mádl Ferencről, a berlini tévétoronyról és a horvátországi háborúról szólnak.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
1901. augusztus 4-én született Louis Armstrong énekes, zenekarvezető, a dzsessztörténet egyik legnagyobb és legismertebb alakja. Milyen hangszeren játszott?
1944-ben ezen a napon fedezte fel a Gestapo azt a házat, ahol Anne Frank és családja rejtőzött – egy máig ismeretlen személy jelentette fel őket. Melyik városban bújkáltak?
Anne Frank családja Adolf Hitler hatalomra kerülése után menekült el Németországból Hollandiába. Hollandiát a németek 1940 májusában lerohanták és megszállták. 1942 nyarán Anne nővére, Margot behívót kapott „munkára Németországba”. A családfő, Otto Frank tudta, hogy a behívó deportálást jelent, így már másnap elrejtőztek. Frankék egy másik családdal 25 hónapig bujkáltak Amszterdam belvárosában, Otto cégének hátsó épületében mindaddig, amíg egy máig ismeretlen személy fel nem jelentette őket. A rejtőzőket először Westerborkba, majd Auschwitzba hurcolták, ahonnan Annét és nővérét, Margot-t Bergen-Belsenbe vitték tovább. 1945 március első heteiben, a tábor felszabadulása előtt néhány héttel mindketten tífuszban haltak meg. Anne édesanyja Auschwitzban lelte halálát. Édesapjuk, Otto Frank megmenekült, Amszterdamba hazatérvén tudta meg, hogy felesége meghalt a koncentrációs táborban, később a Vöröskereszten keresztül kapott értesítést lányai haláláról.
Bővebben: Anne Frank – új ablakban nyílik
Bővebben: Anne Frank – új ablakban nyílik
1965-ben kezdték meg a berlini tévétorony építését, amit aztán 1969. október 3-án adtak át. Ez Németország legmagasabb, és egész Európa negyedik legmagasabb szabadon álló épülete. Milyen magas?
A Berlini tévétorony (németül: Berliner Fernsehturm) Berlin egyik fő látnivalója, Németország első, Európa negyedik legmagasabb szabadon álló épülete, 368 méteres magasságával. Közvetlenül a város központjában található, az Alexanderplatz és a Rotes Rathaus között. 1965 és 1969 között épült az NDK kormányának megbízásából, jelenlegi tulajdonosa a Deutsche Telekom egyik leányvállalata, a Deutscher Funkturm. Számtalan rádió- és televízióadó rajta keresztül sugározza műsorát. Tagja a legmagasabb épületek világszövetségének. Alexanderplatzhoz közeli elhelyezkedése miatti becenevét, az Alex-tornyot, különösen a Berlinbe látogatók használják.
Bővebben: Berlini tévétorony – új ablakban nyílik
Bővebben: Berlini tévétorony – új ablakban nyílik
1995. augusztus 4-én kezdőtött és 7-én ért véget a Vihar hadművelet, a horvátországi háború utolsó nagy csatája. Ki volt az a horvát politikus, aki a horvátok vezetője volt a Jugoszláviától való elszakadás során?
A Vihar hadművelet Horvátország Jugoszlávia ellen, a függetlenségéért vívott háborúja volt 1991–1995 között. A Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Montenegró társulásából alkotott Jugoszlávia 1980-ig komolyabb probléma nélkül működött. 1980. május 4-én, 35 év elnöklés után, meghalt Josip Broz Tito. Tito halálát követően szinte azonnal repedések mutatkoztak az addig többé-kevésbé egységes délszláv egységen. Az egyre erősödő nacionalizmus az 1990-es években lángolt fel. Ez a folyamat Slobodan Milošević szerb, Franjo Tuđman horvát és Alija Izetbegović bosnyák politikusoknak tulajdonítható. Heves politikai harc kezdődött, melyben Milosevics a szerb befolyást akarta erősíteni Jugoszláviában; Tuđman a horvát tagköztársaságot önállósítani és kiterjeszteni akarta, hogy egy horvát dominációjú országot hozzon létre; Izetbegović célja a független Bosznia-Hercegovina volt, melyet a muszlimok uralnak. Céljaik elérésében még jobban fellobbantották a nemzetek közötti ellentéteket, hiszen mindegyik a saját népe több száz éves múltjára és régi dicsőségére hivatkozott.
Bővebben: Vihar hadművelet, Horvátországi háború – új ablakban nyílik
Bővebben: Vihar hadművelet, Horvátországi háború – új ablakban nyílik
2000. augusztus 4-én adta át Göncz Árpád köztársasági elnök tízéves államfői tevékenységét befejezve a tisztséget Mádl Ferencnek. Mádl Ferenc 1990-től tárca nélküli miniszter volt, majd 1993-94-ben megkapta az egyik tárcát. Milyen miniszterként tevékenykedett?
Mádl Ferencet az Antall-kormányban kinevezték Európa-ügyi és a tudománypolitikáért (ezáltal az MTA felügyeletéért) felelős tárca nélküli miniszterré 1990. május 23-ai hatállyal. Miniszteri tisztségét 1993. február 22-éig viselte, amikor művelődési és közoktatási miniszterré nevezték ki. Tisztségét a Boross-kormányban is megtartotta. 1995-ben az akkori ellenzéki pártok többsége (Fidesz, MDF, KDNP) Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyűlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra államfőnek. 2000-ben az akkori koalíciós megállapodás szerint az FKgP volt jogosult a kormánypártok nevében köztársasági elnököt jelölni. A párt Mádl Ferencet jelölte. Június 6-án az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban.
Bővebben: Mádl Ferenc – új ablakban nyílik
Bővebben: Mádl Ferenc – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nemcsak dzsesszmuzsikus volt, hanem szórakoztatóművész is, és a dzsessz elterjedése, valamint a fekete bőrű muzsikusok elfogadása nagy mértékben köszönhető munkásságának.
Bővebben: Louis Armstrong – új ablakban nyílik