Királyi kérdések – 1. rész

Péter Magyarország királya 1038 és 1041, valamint 1044 és 1046 között. Apja Orseolo Ottó velencei dózse, anyja I. István ismeretlen nevű nővére. Miután I. István fia, Imre herceg 1031-ben meghalt, a király Pétert tette örökösévé. Belharcokkal teli uralkodása alatt Magyarország formailag a Német-római Birodalom hűbéresévé vált, és megalapozta a császárok későbbi igényeit. Főleg emiatt a mai napig az egyik legnegatívabb megítélésű magyar uralkodó.

I. András - más alakváltozatban I. Endre - Magyarország királya 1046 és 1060 között. Ő alapította a tihanyi apátságot. Az apátság 1055-ben kelt alapítólevelében találhatóak a magyar nyelv első összefüggő emlékei, ezek közül a legismertebb a „Feheruuaru rea meneh hodu utu rea” (Fehérvárra menő hadi útra) frázis.

Kálmán, ragadványnevén Könyves Kálmán magyar király 1095-től, horvát király 1102-től, Dalmácia királya 1106-tól haláláig, 1116-ig. Már életében Európa egyik legműveltebb uralkodójaként tartották számon. Eredetileg egyházi pályára szánták, egészen főpapi méltóságig jutott: előbb Nagyvárad, majd Eger püspöke lett. Ennek okán Szent László kijelölt utódja Kálmán testvére, Álmos herceg volt, a király halála után mégis Kálmán püspök emelkedett trónra.

IV. Béla Magyarország királya 1235-től haláláig, 1270-ig. II. András magyar király és első felesége, Merániai Gertrúd második gyermeke. Hagyományosan a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, innen a második honalapító jelző. Őt tartják Budavár alapítójának is.

III. András - más alakváltozatban Endre - Magyarország királya 1290 és 1301 között. Apja István herceg, II. Endre király utószülött fia, anyja Morosini Tomasina, egy velencei előkelő család leánya. III. András halálakor Ákos nembéli István nádor az „Árpád-ház utolsó aranyágacskája”-ként búcsúztatta. Ezért gyakran nevezik az utolsó aranyágacskának, miután ő volt az utolsó Árpád-házi király. Származása okán hívják még Velencei Endrének is.

I. Károly, a köznyelvben Károly Róbert (születési nevén Caroberto, magyarosan régebben Róbert Károly) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig (1342) uralkodott.
1320 táján Magyarországon mintegy harmincötféle hazai és külföldi pénzfajta és veretlen ezüst volt forgalomban. Több sikertelen kísérletet követően 1329-ben Magyarországon állandó értékű ezüstgaras verése kezdődött meg. Részletesebben: I. Károly magyar király (új ablakban nyílik meg)

Mária Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig (1395), 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként. Kortársai latinul királynak (rex) nevezték, mert még fogalomként is teljesen idegen volt számukra a királynőség, mint egyeduralkodási forma. Ahhoz, hogy nő létére elfoglalhassa a trónt, apjának, I. Lajosnak fiúsíttatni kellett leányát, így jogilag férfinak számított, ezért is használták rá jogosan a rex (király) megjelölést a regina (királyné, királynő) helyett, amely utóbbi kifejezés elsősorban a király hitvesét jelölte.