A víz, vagyis a dihidrogén-monoxid a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O. Színtelen, szagtalan, íztelen, folyékony kémiai anyag, melynek mikroorganizmusoktól mentes állapotban olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C (101,3 kPa nyomáson).
A víz megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik.
Természetesnek vesszük, hogy mindenhol körülvesz minket, hogy tiszta vizet tölthetünk a poharunkba, ha megnyitjuk a csapot – sőt, sokszor bosszankodunk azon, hogy ott is víz van, ahol nem kellene, hogy legyen…
De mennyi víz is van a Földön? És bennünk? Ihatunk-e bármennyit belőle? És vajon mindenki könnyedén hozzáfér?
A víz az egyetlen anyag a Földön, amely megtalálható a természetben mind a három halmazállapotában.
A Föld felszínének közel háromnegyedét víz borítja, amelynek fele édesvíz.
A Nap melegének hatására a víz mennyisége folyamatosan csökken bolygónkon, évmilliárdok alatt a teljes mennyiség a világűrbe fog párologni.
Az emberi test tömegének több mint a fele víz, a csecsemőknél 70%, a felnőtt férfiaknál 60%, nőknél 50%.
Minél több vizet iszunk, annál egészségesebbek leszünk.
Minimum 10 liter víz szükséges naponta egy kisgyermek túléléséhez: inni, enni, fürödni, az alapvető higiéniai feltételeket biztosítani.
Ha egy cigarettacsikket száraz talajon eldobnak, az 1000 liternyi talajvizet szennyez be. Ha vízbe dobják, akkor a tönkretett víz mennyisége ennek ötszöröse.
Kérdések és válaszok áttekintése
