Hegyek és völgyek, folyók és tengerek Európában

A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázus régióban. Általában Európa délkeleti határának tekintik. A Kaukázust két különálló hegység alkotja: a Nagy-Kaukázus és a Kis-Kaukázus.

A Gibraltári-szoros az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel összekötő tengerszoros. Szélessége 14 km, mélysége körülbelül 300 m. A szoros északi oldalán Gibraltár és Spanyolország, a déli oldalán pedig Marokkó és Ceuta (Spanyolország észak-afrikai területe) található. Az ókorban a szoros szikláit Héraklész oszlopaiként ismerték.

A Balti-tengerrel határos országok: Finnország, Svédország, Észtország, Lettország, Litvánia, Oroszország, Lengyelország, Németország, Dánia. Norvégia nem tartozik közéjük.

Az Alpok Európa középső részének magashegysége. 1200 km hosszúságú és 150–250 km szélességű ívben húzódik a Ligur-tengertől a Kárpát-medencéig nyolc országot érintve: Ausztria, Franciaország, Monaco, Németország, Olaszország, Liechtenstein, Szlovénia, Svájc. Szlovákia nem tartozik közéjük.

Korzika Franciaországhoz tartozik, itt született például Napoleon Bonaparte. Mallorca, Menorca és Ibiza a Spanyolországhoz tartozó Baleár-szigetek három tagja (még kettő van: Formentera és Cabrera).

A Rajna Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike. Hossza 1230 km. Graubünden svájci kantonban két forráspatakból, a Felső- és Alsó-Rajnából ered. A folyó érinti Liechtensteint és Ausztriát, a Boden-tóba ömölve éri el Németországot, majd a német–svájci, később pedig a német–francia határon folytatja útját észak felé. A Ruhr-vidéket átszelve a folyó nyugat felé veszi az irányt, majd Hollandiában, a Holland-síkságon, deltatorkolaton keresztül ömlik az Északi-tengerbe.

A Balaton felülete 600 km², a Kaszpi-tóé 371.000 km², ez 618-szoros különbség.