Budapest legjei

Budapest legmagasabb, ember által épített pontja a Széchenyi-hegyi adótorony csúcsa, amely tengerszint felett 648 méteren található. A torony 1975-ben épült, hogy helyettesítse az 1958-ban emelt, ma is látható vasbeton adótornyot, amely akkor már elavultnak számított.

A János-hegyi Erzsébet-kilátó a legmagasabban fekvő építmény, 527 méteres tengerszint feletti magasságban található, és ehhez adódik a 23,5 méteres kilátótorony magassága. Az óbudai távfűtő kémény alacsonyabban, 105 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, de a maga 200 méteres magasságával szintén lenyűgöző méretű. A Száva utcai adótorony 117 méteren áll, és további 154 méter magas, így 271 méteres magasságot ér el.

A legkisebb budapesti kerület a VII. kerület (Erzsébetváros), amely 2,09 km²-es területével és 23.418 fő/km² népsűrűségével kiemelkedik. Az V. kerület (Belváros-Lipótváros) a második legkisebb, 2,59 km² területével, de népsűrűsége szintén magas, köszönhetően központi elhelyezkedésének. A VI. kerület (Terézváros) 2,39 km² területen helyezkedik el, míg az I. kerület (Budavár) 3,41 km², ami nagyobb, de lakossága és népsűrűsége alacsonyabb a többiekhez képest.

Ezek a kerületek Budapest szívében találhatók, és mindegyik jelentős kulturális, történelmi, illetve turisztikai központként funkcionál.

A leghosszabb budapesti alagút, a metró- és HÉV-alagutakat nem számítva, a békásmegyeri vízmű-alagút, amely 600 méter hosszú. Az 1932–1935 között épült alagút a Duna alatt húzódik, és az első ilyen típusú alagút volt a főváros területén.

A Várhegy alatti alagút, amely 1853-ban készült el, 350 méter hosszú, és a Lánchíd forgalmának biztosítására épült. A Gellért-hegy alatti vasúti alagút, amelyet 1942-ben adtak át, 361 méter hosszú, és a Déli pályaudvar vonatait szolgálja. A Gyermekvasút Hárs-hegyi alagútja 198 méteres hosszával a legrövidebb ezek közül, és a Gyermekvasút egyik különleges szakasza.

Budapest két, egymástól legmesszebb lévő lakóépülete között légvonalban 31.862 méter, azaz kb. 32 km a távolság. Ez a távolság a II. kerületi Zerind vezér utca 31. és a XVII. kerületi Zsigmond utca 34. között mérhető.

A legtöbbször átnevezett budapesti közterület az Andrássy út, amely története során számos nevet viselt. Kezdetben Sugár út néven ismerték, majd az építését támogató Andrássy Gyula miniszterelnök után Andrássy út lett. Később a politikai változások során kapta a Sztálin út, majd a Magyar Ifjúság útja és a Népköztársaság útja neveket. Végül a rendszerváltás után visszakapta eredeti nevét, és ma ismét Andrássy útként ismerjük. Az út ma az UNESCO Világörökség része

A Szilágyi Erzsébet fasor korábbi nevei: Retek utca, 1931-től Olasz fasor, 1946-tól Malinovszkij fasor, majd 1962-től a ma ismert nevét vette fel.

A Stefánia út nevei: 1888-tól Stefánia út, közben 1918–1919 között Árpád út, majd 1946–1961 között Vorosilov út, 1961-től 1990-ig Népstadion út, azóta újra a régi nevét használja.