Ma az állatok világnapja, a Gergely-naptár bevezetése, a Szabadság híd, az első műhold és az ajkai vörösiszap-katasztrófa a témáink.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
Október 4-e az állatok világnapja: ez a nap Assisi Szent Ferenc napja, aki az állatok védőszentje. A WWF, a Természetvédelmi Világalap szerint az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára. Hányféle emlős állatfaj él a Földön?
XIII. Gergely pápa rendelete szerint a Gergely-naptár (más néven gregorián naptár), a ma érvényben lévő naptárrendszerek közül a legelterjedtebb, 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe. Milyen nap következett ebben az évben október 4-e után?
XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Ugyanakkor a hét rendszerét ez nem befolyásolta, mivel 15-e péntekre esett és nem hétfőre, mint amilyen napra kellett volna, amennyiben 4-e csütörtökre. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt.
Bővebben: Gergely-naptár – új ablakban nyílik
Bővebben: Gergely-naptár – új ablakban nyílik
1896. október 4-én adták át a budapesti Szabadság híd elődjét, a Ferenc József hidat. Ez a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja, Budapest központjának legrövidebb hídja. Melyik kerületeket köti össze napjainkban?
A Szabadság híd XI. kerületi Szent Gellért tér és az V. és IX. kerületi Fővám tér között vezet át a Dunán, a Kiskörút folytatásaként. A Fővám tér Budapest V. (Belváros) és IX. kerületének (Belső-Ferencváros) határán található.
Bővebben: Szabadság híd – új ablakban nyílik
Bővebben: Szabadság híd – új ablakban nyílik
1957. október 4-én lőtték fel a Szputnyik–1 szovjet műholdat. Ez volt a Szputnyik-program és egyben a Föld első műholdja, az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak – így ezt a napot tekintjük az űrkorszak kezdetének. Mekkora volt a Szputnyik–1?
A Szputnyik–1 mindössze 83,6 kg-os volt, egy 58 cm átmérőjű alumíniumgömb, amelynek egyik oldalán négy darab, 2,4 m-es antenna nyúlt hátra.
Bővebben: Szputnyik–1 – új ablakban nyílik
Bővebben: Szputnyik–1 – új ablakban nyílik
2010. október 4-én történt az ajkai vörösiszap-katasztrófa, amely tíz ember életét követelte. A szerencsétlenséget az okozta, hogy átszakadt az Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített, 400×600 m-es vörösiszap-tárolójának gátja. A kiömlő, több mint egymillió köbméternyi zagy elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. Mi a patak neve, amelynek élővilága teljesen kipusztult az érintett részen a katasztrófa következtében?
A Torna egy patak Veszprém megyében, a Dunántúlon. Forrása az Északi-Bakonyban, Csehbánya közelében található. A patak átfolyik Városlődön, Ajkán, Kolontáron, Devecseren, Somlóvásárhelyen, Tüskeváron, Apácatornán, Kisberzsenyen és végül a Marcalba torkollik. 2010-ben az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tárolójának átszakadása miatt a patak katasztrófa által érintett szakaszainak egész élővilága kipusztult.
Bővebben: Ajkai vörösiszap-katasztrófa, Torna (patak) – új ablakban nyílik
Bővebben: Ajkai vörösiszap-katasztrófa, Torna (patak) – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Bővebben: Emlősök – új ablakban nyílik