Május 27.

A Golden Gate híd (magyarul Aranykapu) az Amerikai Egyesült Államok második leghosszabb függőhídja, amely a Csendes-óceánt és a San Francisco-öblöt elválasztó szorost íveli át. A San Francisco-félsziget északi csúcsán elterülő San Franciscót köti össze Marin megyével. A Golden Gate híd építését 1933. január 5-én kezdték el, és 1937. május 27-én adták át a gyalogos forgalomnak, ezt követően 27 évig, a New York-i Verrazano-Narrows híd elkészültéig; a világ leghosszabb függőhídja volt. A híd azóta San Francisco szimbóluma lett.
Bővebben: Golden Gate híd – új ablakban nyílik

Kálvin János francia származású svájci reformátor, keresztény tudós, a kálvinizmus névadója, Bamber Gascoigne szerint „a legnagyobb elme és a legjobb szervező” a reformáció vezéralakjai között, aki megteremtette Genfben az „istenfélő város tökéletesen működő prototípusát”. Elsősorban teológiai és egyházszervezői munkássága miatt nevezetes, de fontos szerepet játszott a francia irodalmi nyelv kialakulásában is. Huszonhat éves korában írt fő műve, amelyet aztán egész életében bővített és átdolgozott, az Institutio Christianae religionis („A keresztény vallás rendszere”), illetve az általa felállított genfi egyházszervezet Európa-szerte mintaként szolgált a református egyházak megalakulásához.
Bővebben: Kálvin János - új ablakban nyílik

A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők. A Rákóczi-szabadságharcban részt vevő felkelő hadsereg katonáit is így hívták, bár hivatalosan nem használták ezt az elnevezést. A császárhoz hű osztrák katonákat és a Habsburg-párti magyarokat a kurucok labancoknak nevezték. A kuruc szó eredete vitatott, egyik lehetséges magyarázat a latin miles cruciatus, crucifer, cruciger, crux (kereszt), illetve a német Kreuzer szavakra vezeti vissza.
Bővebben: Kurucok, Esze Tamás – új ablakban nyílik

Kortársai számára hihetetlennek tűnt hangszeres tudása, ezért nevezték technikáját boszorkányosnak őt magát pedig Az ördög hegedűsének.
Bővebben: Niccolò Paganini – új ablakban nyílik

Az Egri csillagok 1968-ban bemutatott magyar–bolgár történelmi film, amely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Várkonyi Zoltán, producere Németh András. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta. A főszerepekben Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte.
Bővebben: Bárdy György, Egri csillagok (film, 1968)