San Marino megalapítása, IV. László királlyá koronázása, az amerikai függetlenségi háború, a jobboldali közlekedés bevezetése Európában és a Magyar Demokrata Fórum – ezekről a témákról szólnak mai kérdéseink.
Hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
301-ben ezen a napon alapította egy remete kőfaragó, Szent Marinus San Marino államát, ami a legrégebbi ma is fennálló köztársaság. Az ország mindössze 61 km² területű és kb. 34 ezren lakják. Teljesen körülöleli Olaszország, de nem tagja az Európai Uniónak. Mi az ország pénzneme?
1272. szeptember 3-án (vagy egy-két nappal korábban) koronázták királlyá IV. (Kun) Lászlót. Apja V. István király, anyja Erzsébet kun hercegnő volt. Kun László okleveleiben magát III. Lászlónak nevezte, mivel II. Lászlót, a III. István idején fellépő ellenkirályt ekkor nem ismerték el törvényes uralkodónak. Hogyan halt meg IV. László?
IV. László rövid, viharos életének utolsó éveiben kun szeretői, Édua, Köpcsecs és Mandula nyújtottak neki vigasztalást. Ekkor már alapvető uralkodói feladatait is egyre kevésbé látta el; csak vonulgatott megmaradt kunjaival, egyre nagyobb terhet jelentve az országnak. Az országban kettős hatalom kezdett kialakulni. A pápában többször felmerült a Magyarországra indítandó keresztes hadjárat gondolata is. A belpolitikai helyzetet súlyosbította, hogy 1285 elején ismét tatár hadak támadtak az országra; ezt volt a második tatárjárás. IV. László egyéni tragédiájának betetőzése, hogy végül a kunok kezétől veszett el. 1290. július 10-én Körösszeg váránál kun előkelők – Árbóc, Törtel és Kemence – embereikkel rárontottak a sátrában alvó Lászlóra, és megölték. A gyilkosság közelebbi oka ismeretlen, és nem alaptalan a gyanú, hogy a közeli várúr, Borsa Kopasz részes volt a gyilkosságban. A király testét a csanádi székesegyház fogadta be. Különösebb részvét nem kísérhette az utolsó, bizonyosan Árpád-házinak tekintett, tragikus sorsú uralkodó halálát.
Bővebben: IV. László magyar király – új ablakban nyílik
Bővebben: IV. László magyar király – új ablakban nyílik
1783. szeptember 3-án ért véget az amerikai függetlenségi háború, ami a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen. A gyarmatok kezdetben nem függetlenedni kívántak, hanem a számukra kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték. Hol kötötték meg a békeszerződést, amelyben Nagy-Britannia elismerte a függetlenséget?
Az amerikai függetlenségi háború a brit fennhatóság alá tartozó tizenhárom észak-amerikai gyarmat háborúja volt Nagy-Britannia ellen. A gyarmatok népességét megosztotta a konfliktus, és míg a patrióták a gyarmatok függetlenedését támogatták, addig a lojalisták továbbra is hűek maradtak az angol királyhoz. A gyarmatok kezdetben nem is függetlenedni kívántak, hanem a számukra kedvezőtlen rendeletek, adók visszavonását követelték. A háború kitörésének számos oka volt, a folyamat már a hétéves háborút lezáró 1763-as párizsi békeszerződés idején megkezdődött, 1775-ben fegyveres szakaszába lépett, és 1783-ban a párizsi békekötéssel zárult, ahol Nagy-Britannia elismerte az Amerikai Egyesült Államok szuverenitását.
Bővebben: Amerikai függetlenségi háború – új ablakban nyílik
Bővebben: Amerikai függetlenségi háború – új ablakban nyílik
1967. szeptember 3-án volt a svéd H-nap, az európai kontinensen utolsóként e napnak reggelén tért át Svédország a jobb oldali közlekedésre. A H betű a Högertrafik (svéd: „jobb oldali forgalom”) szó rövidítése. Magyarországon mikor volt a váltás?
A KRESZ-t a legtöbb pontban módosító végrehajtási utasítás 1941. június 26-án jelent meg, és nem egészen két héttel később lépett érvénybe. Július 6-án hajnali három órakor Budapest és környékének kivételével az egész országban áttértek a jobb oldali közlekedésre. A főváros közelében a kijelölt határon útburkolati jelekkel, táblákkal terelték a járműveket a megfelelő sávokba. Az előkészületek és a szervezés sikeres volt, a baleseti statisztika alig romlott. Budapesten a közlekedési vállalatok és a hatóságok hosszabb haladékot kaptak a váltásra, a Széll Kálmán téren, amelyet ekkor építettek ki forgalmi csomóponttá, már a jobb oldali közlekedés szabályai szerint folytak a munkálatok. November 8-án 23 órakor aztán leállt a tömegközlekedés, hogy elvégezhessék a szükséges műszaki átalakításokat, s 1941. november 9-én hajnal 3 órától hazánkban mindenütt jobb oldali közúti közlekedés lépett érvénybe.
Bővebben: H-nap, Amikor Magyarország áttért a jobb oldali közlekedésre – új ablakban nyílik
Bővebben: H-nap, Amikor Magyarország áttért a jobb oldali közlekedésre – új ablakban nyílik
1988. szeptember 3-án Lakitelken, 400 alapító részvételével párttá alakul a Magyar Demokrata Fórum. Az MDF volt a rendszerváltás egyik meghatározó politikai szervezete, 1990-ben, az első szabad választáson a legtöbb szavazatot szerezte meg. Négy évig a kormánykoalíció vezető pártjaként két miniszterelnököt adott az országnak. Eredetileg markánsan jobboldali, de több ideológiai áramlatot magába fogadó párt volt. 2011-ig létezett a párt. Mi lett a sorsa?
A 2010-es választáson a párt történelme során először a parlamenten kívülre került. Emiatt a teljes vezérkar lemondott, az új vezetés pedig visszatért a korábbi jobboldali ideológiai gyökerekhez, valamint 2011 áprilisában hivatalosan is felvette a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nevet.
Bővebben: Magyar Demokrata Fórum, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség – új ablakban nyílik
Bővebben: Magyar Demokrata Fórum, Jólét és Szabadság Demokrata Közösség – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Bővebben: San Marino – új ablakban nyílik