Január 29.

1919. január 29-én a megszálló cseh helyőrséget bátor önkéntesekből álló fegyveresek (vasutasok, katonák, börtönőrök, ipari munkások) visszaszorították az Ipoly túlpartjára, ezt nevezi a helyi köznyelv csehkiverésnek. Az eseménynek emléktörvény állít emléket, mellyel a Civitas Fortissima (Legbátrabb Város) kitüntető elnevezést adományozták Balassagyarmatnak, 2009 novemberében pedig a helyi születésű Matúz Gábor filmet készített róla.
Bővebben: Balassagyarmat - új ablakban nyílik

Karl Benz a német Császári Szabadalmi Hivataltól kapott szabadalmat „gázmotor hajtású járművére”, 37435-ös szám alatt. Járművének, a Patent-Motorwagennek (a képen ez látható) a nyilvános bemutatására 1886. július 3-án került sor. Benz cége, a világ első autógyára, 1886 és 1893 között 69 autót készített.
Bővebben: Karl Benz – új ablakban nyílik

Puskin anyai dédapja egy abesszin tiszt volt, így afrikai vér is csörgedezett ereiben. 1817-ben elvégzett egy jó hírű gimnáziumot. Még ugyanebben az évben belépett a Zöld lámpa nevű irodalmi társaság tagjainak sorába, mely kapcsolatot tartott a dekabristákkal. Kitiltották az egyetemről, de ekkor már megalapozott költői hírneve volt. Mivel egymásutánban születtek lázító hangú költeményei, a cár 1820-ban száműzte. 1830-ban feleségül vette Moszkva kiemelkedő szépségét, a 18 esztendős Natalja Nyikolajevna Goncsarovát. 1837-ben, egy affért követően, felesége jó hírének védelmében párbajozott az őt provokáló emigráns Georges Charles d’Anthès francia kalandorral. A párbajban súlyosan megsebesült, amibe harmadnapra belehalt.
Bővebben: Alekszandr Szergejevics Puskin – új ablakban nyílik

Az Ezek a fiatalok az azonos című film filmzenealbuma, amely 1967-ben jelent meg. Ez volt az első nagylemez, amin Illés-dalok szerepeltek. Csak mono példányok kerültek forgalomba.
Bővebben: Illés-együttes – új ablakban nyílik

Matuska tettét 1931. szeptember 12-éről 13-ára virradó éjjel 0 óra 20 perckor követte el. A detonáció következtében a mozdony az első hat kocsival a viaduktról a mélybe zuhant. A tragédiának 22 halálos áldozata és 17 sebesültje volt. A helyszínen megtalálták a házilag szerkesztett robbanószerkezetet és egy levelet, amely a kommunistákra terelte a gyanút. Ennek következtében statáriumot, vagyis rögtönítélő bíráskodást vezettek be 1932 októberéig. A nyomozás során azonban kiderült, hogy az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter követte el a bűncselekményt, valamint hogy egy korábbi németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. Az osztrák bíróság hatévi fegyházra, a magyar törvényszék pedig halálra ítélte, de mivel nem volt halálbüntetés Ausztriában, ottani büntetésének letöltése után életfogytiglani fegyházra ítélték, amelyet a Váci Országos Királyi Fegyintézetben kellett letöltenie.
Bővebben: Matuska Szilveszter – új ablakban nyílik