Hódítsuk meg a világűrt!

A földfelszíntől nem 1000, hanem 100 km magasságtól számít világűrnek a körülöttünk lévő tér.

A Szputnyik–1 (oroszul: Спутник) szovjet műhold. Ez volt a Szputnyik-program és egyben a Föld első műholdja, az első űreszköz, amelyet a világűrbe juttattak. 1957. október 4-én állították pályára Bajkonurból Szputnyik hordozórakétával. Alacsony pályája miatt három hónap után megsemmisült a légkörben.

A szovjet Szputnyik–2 műhold fedélzetén Lajka (oroszul: Лайка; jelentése: Ugatós) kutya – fajtáját tekintve egy keverék – volt az első élőlény bolygónkról, amely Föld körüli pályára állt. A műholdat 1957. november 3-án indították Bajkonurból. Az űrutas eredetileg Moszkva utcáin kóborolt, és a sintértelepről választották ki kísérleti alanynak.

Jurij Gagarin 10 évvel korábban, 1961. április 12-én szállt fel a Vosztok–1 űrhajóval. Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a holdra szállási programot. 1971 áprilisára az Egyesült Államok már túl volt az Apolló-11, 12 és 14 küldetéseken, amelyek során emberek jártak a Holdon.

Farkas Bertalan az első magyar a világűrben, vele pedig a magyarok a hetedik nemzet, amelynek képviselője ott járt. Szovjet társával, Valerij Kubaszovval 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták őket.

A Nemzetközi Űrállomás (angolul: International Space Station, rövidítve: ISS) kb. 405 km-es magasságban kering a Föld körül, 92 percenként megkerülve azt. Az egyik legdrágább és legnagyobb űreszköz az űrkutatás történelmében. Az első személyzete 2000. november 2-án "költözött be".

A Föld gravitációs terét végleg elhagyó űreszköz neve űrszonda. Az űrrepülőgépek olyan többször felhasználható űrjárművek, melyek a légköri visszatéréskor a hagyományos repülőgépekhez hasonlóan szállnak le.