Görögdinnyeszezon

A görögdinnye Afrika déli részéről származik, valószínűleg a Kalahári-sivatag környékéről.
Nem ismert, hol termesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából 5000 évvel ezelőtt, a dinasztikus Egyiptomban történt. Gyakran helyeztek dinnyét fáraók sírkamrájába, élelemként a túlvilágra.

A padlizsán a burgonyafélék családjának tagja, rokonai pl. a paprika, a paradicsom, a dohány, a burgonya és a petúnia.
A görögdinnye a tökfélék családjába tartozik, ahova az uborka, spárgatök, patisszon, sütőtök, cukkini, sárgadinnye is.

A dinnyemagot nyugodtan megehetjük, meglehetősen nagy a tápértékük, sok magnéziumot, cinket és fehérjét tartalmaznak.
Egyes források azt javasolják, hogy az optimális hatás kedvéért rágjuk meg és úgy nyeljük le a magokat. Míg Európában inkább a magnélküli dinnyéket keressük, Ázsiában több helyen rendszeresen, magában is fogyasztják, elrágcsálják a magokat.

Kb. 40 évvel ezelőtt, Japánban kezdtek el kocka alakú görögdinnyéket termeszteni. A cél az volt, hogy jobban elférjenek a dinnyék a hűtőszekrényben. Az évek során más formák is elterjedtek.

A valaha nőtt legnagyobb görögdinnye Guinness-világrekordját egy, az USA-beli Arkansasban 2005-ben termett, közel 122 kg-os dinnye tartja, ami a Bright család farmján termett.

Egy kiadós szelet görögdinnye elfogyasztása után az ember úgy érzi, hogy pukkadásig ette magát. A gyomor teltsége nem tart sokáig, és főként később sem látszik meg a hason, csípőn, combokon. A gyümölcs több mint 90%-a ugyanis víz, ami nem duzzasztja zsírraktárainkat. 100 g görögdinnye energiatartalma átlagosan 30 kcal. Fehérje- (0,5 g) és zsírtartalma (0,2 g) minimális, tartalmaz továbbá 6,5 g szénhidrátot, nagyrészt gyorsan felszívódó cukrot.

A Brix-fok vagy cukorfok a cukortartalom mértékegysége. A legtöbb görögdinnyefajta a 9-es és 10-es között mozog a skálán. A nagyon édes görögdinnyék elérhetik a 11-12-es fokozatot is.
1 Brix-fok a cukortartalma annak az oldatnak, amelynek 100 grammja 1 gramm szacharózt tartalmaz.