Az állatok királya, az oroszlán

A tigrisek a legnagyobb macskaféle ragadozók.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy még a tigrisnél is nagyobbra nőnek a ligerek: ezeknek az állatoknak az apja oroszlán, az anyja tigris. A leggyakrabban állatkertekben vagy cirkuszokban születnek. Külsejük inkább az oroszlánéra emlékeztet, halvány tigriscsíkokkal (ritkán pettyekkel). A hím ligereknek néha egy kis sörényük is nő. A legnagyobb ismert példány tömege majdnem 800 kg volt. Jelenleg kb. egy tucat él belőlük szerte a világon.

A hím egyednek egyéves kora körül kezd növekedni a sörénye. A sörény az életkorral sötétedik; nagysága és színe is függ a környezettől (például az átlaghőmérséklettől). A sörény hossza és sötétebb színe a hímek közötti harcok sikerességéről tanúskodik: a hosszabb és sötétebb sörény hosszabb reprodukciós időszakot jelent, és több lehetséges utódot. A sörény megléte vagy hiánya, színe és mérete több dologtól függ: a hím oroszlán genetikai adottságaitól, nemi érettségétől, az éghajlattól és a tesztoszteron mennyiségétől. Általános szabály, hogy az adott környezetben a nagyobb, sötétebb sörény egészségesebb állatot jelez. Elképzelések szerint a sörény elsődleges célja a nyak és torok védelme az átharapás ellen, ami a hímek közötti területi harcok során előfordulhat.

A kifejlett hím oroszlán tömege 145,4–250 kilogramm (átlagosan 174–193,3 kg). A nőstény kisebb, a tömege 83–182 kilogramm (átlagosan 119,5–139,8 kg). A legnagyobb ismert vadon élt hím 272 kilogramm, a legnagyobb ismert vadon élt nőstény pedig 185,5 kilogramm tömegű volt.

Mint minden nagymacska, az oroszlán is csúcsragadozó, ám a többi macskafélétől eltérően csapatban vadászik. Általában alkonyatkor indulnak zsákmányt szerezni – nappal pihennek és alszanak. A vadászat rendszerint a nőstény oroszlánok dolga. Míg a hím elenyészően keveset vagy egyáltalán nem vesz részt a vadászatban, a zsákmány elfogyasztásánál mindig elsőbbséget élvez. A zsákmányt árnyékba vonszolja és jóllakik belőle, csak ezután ehetnek a nőstények és a kölykök.

Az oroszlánok természetes ellenségeik az olyan ragadozók, mint a krokodilok, foltos hiénák, hiénakutyák és különösen más oroszlánok. Néhány zsákmányállat (zebrák, vízilovak, zsiráfok, kafferbivalyok, elefántok) rúgása, illetve taposása megbéníthatja vagy azonnal meg is ölheti őket.

A nőstény napi átlagban 5 kg húst igényel, a hím 7 kg-ot.
Az oroszlán nem vonakodik a dögök fogyasztásától sem. Gyakran elkergeti a kisebb zsákmányejtő ragadozókat, hogy elvegye prédájukat. De az oroszlánokat is elkergethetik a zsákmánytól az olyan ragadozók, mint a hiénák és a hiénakutyák, ha többen vannak.

Az oroszlán visszatérő jelkép volt a királyi és lovagi címerpajzsokon, főként Nagy-Britanniában, ahol a Brit Birodalom szimbóluma lett. Az oroszlánok a kínai művészetben is sűrűn megjelennek, annak ellenére, hogy soha nem éltek Kínában. Nincs még egy olyan állat, melynek több figyelmet szenteltek volna a művészetben és az irodalomban. Az oroszlán már a kőkori barlangrajzokon is látható és százharmincszor fordul elő a Bibliában.