Egy hosszú villamosvonal, ami sok pesti és budai kerületet érint, egy buszjárat, ami több mint két óra alatt ér vissza a végállomására; aztán lesz még kérdés hévről, földalatti vasútról, fogaskerekűről, siklóról…
Mennyire ismered Budapest közösségi közlekedését?



Az első járatok időpontja:
sikló: 1870. március 2. – ez a legkorábbi
fogaskerekű: 1874. június 24.
körúti villamos: 1887. november 28.
földalatti vasút: 1896. május 3.

Csepelen ma is közlekedik HÉV, Kispesten 1885-től 1922-ig, a Beszkárt megalakulásáig jártak a BLVV (Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút) járatai, Budafokon a BBVV (Budapest–Budafoki Helyiérdekű Villamosvasút Társaság) működtetett vonalat, míg az 5. kerületben soha nem járt HÉV.
A kép illusztráció

A 2-es metró Deák téri állomása van a legmélyebben, a tengerszint felett 69 méterrel.
A Széll Kálmán téri megálló a felszíntől számítva helyezkedik el a legmélyebben (ezért itt működik a leghosszabb mozgólépcső), de így is magasabban van a budai oldal fekvése miatt, mint a Deák téri megálló.

A 133E buszjárat egy fordulója 72 perc (Újpalota-Nagytétény) plusz 69 perc (Nagytétény-Újpalota), azaz (a végállomási tartózkodási időt nem számítva) 141 perc.
Az éjjeli buszjáratokat is beleszámítva a leghosszabb menetidővel a 990-es járat bír: 106 perc (Normafa-Rákoskeresztúr) plusz 81 perc (Rákoskeresztúr-Normafa), azaz 187 perc.




A budapesti 1-es jelzésű villamos a Kelenföld vasútállomás és a Bécsi út / Vörösvári út között közlekedik a Hungária körgyűrűn. Útja során a 3., 13., 14., 8., 10., 9. és 11. kerületet érinti, azaz összesen hét kerületet.