Ma: a nagy londoni tűzvész, Buda visszafoglalása, Fadrusz János szobrászművész, Heckenast Gusztáv nyomdász és Keanu Reeves.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
1666. szeptember 2-án tört ki a nagy londoni tűzvész, ami napokig pusztította az angol fővárost. A tűz 13.200 házat, 87 plébániatemplomot, a régi Szent Pál-székesegyházat és a City legtöbb hatósági épületét felemésztette. Becslések szerint a belváros 80.000 lakosa közül 70.000 otthona lett semmivé. Mi volt a kor egyik szokásos tűzvédelmi eljárása, amely ennek a tűznek a megfékezését is segítette?
1686. szeptember 2-án, török kézre kerülése után 145 évvel és négy nappal megtörtént Buda visszafoglalása. Mikor írták alá a karlócai békét, amely alapján szinte az összes magyar terület Habsburg fennhatóság alá került, a törököket pedig sikerült kiűzni az országból?
A karlócai békét a Szent Ligát alkotó hatalmak (a Habsburg Birodalom, a Lengyel–Litván Unió, a Velencei Köztársaság, a pápai állam, Oroszország, Bajorország, a szász és a brandenburgi választófejedelemség, Svédország) és az Oszmán Birodalom kötötte 25 évre, 1699-ben. Ennek értelmében a Temes-vidék és a Szerémség keleti része kivételével az összes magyarországi terület és Horvátország Habsburg-fennhatóság alá került. (A török uralom alatt maradt területek csak két évtizeddel később, az 1718-as pozsareváci békében kerültek a Habsburgokhoz.)
Bővebben: Buda visszafoglalása, A török kiűzése Magyarországról, Szent Liga (1684) – új ablakban nyílik
Bővebben: Buda visszafoglalása, A török kiűzése Magyarországról, Szent Liga (1684) – új ablakban nyílik
1811. szeptember 2-án született Heckenast Gusztáv nyomdász, könyvkereskedő, könyvkiadó. Melyik állítás NEM igaz vele kapcsolatban?
1848. március 15-én az ő nyomdájában nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot, de személyesen nem volt jelen. Már előző este értesült arról, hogy mire készülnek Petőfiék. Heckenast nem ment aznap a nyomdába. Nem tudni biztosan, hogy politikai meggyőződés, vagy az üzletet féltő óvatosság húzódott mögötte. Landerernek 1849-ben bujdosnia kellett, és visszatérte után sem vehetett részt a cég irányításában, Heckenast egyedül vezette. Landerer 1854-ben meghalt, a nyomda Heckenast tulajdonába ment át.
Bővebben: Heckenast Gusztáv (nyomdász) – új ablakban nyílik
Bővebben: Heckenast Gusztáv (nyomdász) – új ablakban nyílik
1858. szeptember 2-án született Fadrusz János magyar szobrászművész, a 19. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja, számos országos hírű remekmű alkotója. Hol áll a képen látható lovasszobor, ami Mátyás királyt ábrázolja?
A Mátyás király emlékmű vagy kolozsvári Mátyás-szobor Fadrusz János leghíresebb alkotása, pályájának csúcspontja és megkoronázása. Az 1900-as párizsi világkiállításon aranyéremmel díjazott bronzból készült szoborcsoport ma is meghatározója Kolozsvár főterének, ahol I. Mátyás magyar király szülővárosának az egyik jelképévé vált.
Bővebben: Fadrusz János, Mátyás király emlékmű (Kolozsvár) – új ablakban nyílik
Bővebben: Fadrusz János, Mátyás király emlékmű (Kolozsvár) – új ablakban nyílik
1964. szeptember 2-án született Keanu Reeves színész. Legismertebb filmjei a Féktelenül Sandra Bullockkal, az Az ördög ügyvédje Al Pacinóval, a Mátrix és a John Wick. Melyik országban született a színész?
Keanu Reeves Bejrútban, Libanonban született. Édesanyja, Patricia angol származású revütáncos, később divattervező; édesapja, Samuel Nowlin Reeves, kínai-hawaii származású geológus. Keresztnevének jelentése hawaii nyelven Szellő a hegyek fölött. Születése után nem sokkal szülei kapcsolata megromlott, így Reeves édesanyjával New Yorkba költözött.
Bővebben: Keanu Reeves – új ablakban nyílik
Bővebben: Keanu Reeves – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
A korabeli törvény szerint minden plébániatemplomot fel kellett szerelni az oltáshoz szükséges eszközökkel: hosszú létrákkal, bőrből készült vödrökkel, fejszével és kampókkal, amikkel az épületeket le tudták rombolni. Az ilyen kampók egy hosszú, kb. 9 méteres rúd végére voltak erősítve egy gyűrűvel együtt, amit a veszélyben lévő ház tetőgerendájához tudtak rögzíteni és így kötelek és csigák segítségével le tudták rombolni az épületet.
Bővebben: Nagy londoni tűzvész – új ablakban nyílik