Mai kérdéseink az operettről, az első mikroszkópokat készítő Anton van Leeuwenhoekről, a 30 éves háborúról, a távközlésről és a nagy gazdasági világválságról szólnak.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
Október 24-e a magyar operett napja: 1882-ben ezen a napon született Kálmán Imre, és 1948-ban ezen a napon hunyt el Lehár Ferenc. Ki adta a műfajnak az operett nevet?
1632. október 24-én született Anton van Leeuwenhoek németalföldi zoológus. Kitanulta a lencsecsiszolást és egyszerű mikroszkópokat készített. Ő a mikrobiológia megteremtője: olyan felfedezéseket köszönhetünk neki, mint a vörösvérsejtek, az egysejtű organizmusok, a baktériumok, vagy a hímivarsejtek. Milyen nagyítást tudott elérni a csiszolt lencsékkel?
Leeuwenhoek körülbelül ötszáz mikroszkópot készített, amelyekből tíznél kevesebb maradt fenn. Alapjában véve fennmaradt eszközei nem a mai értelemben vett összetett mikroszkópok voltak, hanem csak erős nagyítók. Az egyszerű eszköz egyetlen lencséjének fókuszát két csavarral lehetett beállítani, használata jó megvilágítást és sok türelmet igényelt. A jó lencsékkel és azok gondos beállításával a születésétől jó szemű Leeuwenhoek kétszázszoros nagyítást ért el. Rendkívül kíváncsi lévén megfigyelt gyakorlatilag mindent, amit a nagyító alá lehetett helyezni, és pontosan leírta, amit látott. Mivel nem rajzolt jól, felfogadott egy illusztrátort, hogy rajzokat készítsen leírásaihoz. Vizsgálódásai eredményeként ő figyelte meg elsőként a vérben a vörösvérsejteket, az ondóban a spermiumokat, a tócsák vizében az egysejtű állatokat az ázalékállatkákat.
Bővebben: Anton van Leeuwenhoek – új ablakban nyílik
Bővebben: Anton van Leeuwenhoek – új ablakban nyílik
A harmincéves háború 1618–1648 között a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Ezt a háborút zárta le az 1648. október 24-én aláírt vesztfáliai béke. A háború 1618-ban kezdődött, amikor a protestánsellenes II. Ferdinánd tanácsosait kihajították az ablakon. Melyik városban?
A háború hadi konfliktusai Prágában kezdődtek 1618-ban, amikor Thurn gróf vezetésével a cseh rendek fellázadtak II. Ferdinánd protestánsellenes politikája miatt és három császári tanácsost kihajítottak a prágai vár ablakán. Prágában a rendek harminc tagú tanácsot hoztak létre, melynek fő feladatai közé tartozott az új alkotmány kidolgozása, az új király megválasztása, valamint az országnak a császárral szembeni megvédelmezése. Ezt követően meghívták a cseh trónra a Protestáns Unió egyik tagját, V. Frigyes pfalzi választófejedelmet. Ahhoz, hogy a háború valóban európai méreteket öltsön, nem is kellett más, mint hogy Hollandia szövetséget kössön Pfalzi Frigyessel, és megtámadja 1621-ben Spanyol Németalföldet; valamint hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem több hadjárattal is gyengítse a Habsburgok magyar és cseh állásait.
Bővebben: Harmincéves háború – új ablakban nyílik
Bővebben: Harmincéves háború – új ablakban nyílik
1861-ben ezen a napon avatták fel az Egyesült Államokban a világ első transzkontinentális telegráfkábelét, mely az első lépést jelentette a nagy távolságokat áthidaló kommunikáció megvalósításához. A kontinens keleti és nyugati partja között ezt megelőzően a Pony Express nevű lovas futárszolgálat látta el az információk továbbításának feladatát. Mennyi időbe telt, amíg eljutott az üzenet New Yorkból Los Angelesbe a kábel megépítése előtt?
1861. október 24-én az Amerikai Egyesült Államokban avatták fel a világ első transzkontinentális telegráf kábelét, mely az első lépést jelentette a nagy távolságokat áthidaló kommunikáció forradalmasításához. A kontinens keleti és nyugati partja között ezt megelőzően a Pony Express nevű lovas futárszolgálat látta el az információk továbbításának
feladatát. Bár figyelemre méltó, hogy a Missouri és Kalifornia közötti 3200 km-es távolságot 10-15 nap alatt is képesek voltak megtenni a futárok, a kontinens két felét összekötő vonal használatba vétele szinte azonnal a futárszolgálat végét jelentette.
Bővebben: AZ ELSŐ TRANSZKONTINENTÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLAT – új ablakban nyílik
Bővebben: AZ ELSŐ TRANSZKONTINENTÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS KAPCSOLAT – új ablakban nyílik
1929. október 24-én volt a „fekete csütörtök” a New York-i tőzsdén, e napon robbant ki az 1929-től 1933-ig tartó gazdasági világválság. Mi volt a válság elsődleges oka?
A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Világszinten túltermelés alakult ki, minden ágazat kapacitását meghaladva állított elő cikkeket, az előállítás költségeit pedig hitelekből fedezték. Mivel a piac nem bővült, sőt a pénzek jelentős részét a termelésbe fektetett hitelekre fordították, így vásárlóerő sem maradt, és hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, sem vásárlásra, sem pedig termelésre, vagy bővítésre nem volt pénz.
Bővebben: Nagy gazdasági világválság – új ablakban nyílik
Bővebben: Nagy gazdasági világválság – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Bővebben: Operett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc – új ablakban nyílik