A mai nap a vakok és látássérültek napja, aztán 1750-be és Bécsbe utazunk postakocsival, színházat nyitunk a Blaha Lujza téren, megemlékezünk Horthy kiugrási kísérletéről és Tadeusz Kościuszko szabadsághősről.
Öt kérdés – hány jó válaszod lesz?
/
Kérem a kérdéseket!
Október 15-e a fehér bot nemzetközi napja, amelynek célja, hogy ráirányítsa a világ figyelmét a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, problémáira. A vakok régóta használnak botot a mobilitás eszközeként. Mikor terjedt el a fehér szín, amely ezt is segíti, hogy a használóját vakként vagy látássérültként felismerjék?
1750-ben megindult a személyeket is szállító postakocsijárat Bécs és Buda között. A kétnapos utat 15 forintért lehetett megtenni, nyolclovas delizsánszon. Mennyit ért az útiköltség abban az időben?
A 16-17. században, a postaszolgálat gyerekcipőben járt, és a leveleket inkább utazók, futárok, vándorlegények továbbították. A 18. században viszont kiépült Magyarországon a rendszeres postahálózat. Míg a század elején egy hosszabb út valóságos kalandot jelentett, a század végén már nem kellett ehhez különösebb bátorság. A postakocsikat először csak levélszállításra használták, később azonban már utazásra is igénybe lehetett venni. 1750-ben megindult Bécsből az első menetrendszerű, nyolclovas delizsánsz Budára – a kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas.
Bővebben: Menetrendszerű postakocsijárat indul Bécsből Budára, Delizsánsz az utakon – új ablakban nyílik
Bővebben: Menetrendszerű postakocsijárat indul Bécsből Budára, Delizsánsz az utakon – új ablakban nyílik
1817. október 15-én hunyt el Tadeusz Kościuszko lengyel szabadsághős, hadmérnök, lengyel és amerikai tábornok, az amerikai függetlenségi háború résztvevője, a lengyel, a litván, a fehérorosz és az amerikai nemzetek hőse. Melyik ország legmagasabb hegyét nevezték el róla?
Több ország nemzeti hőseként számtalan helyet neveztek el Kościuszkóról. Ezek közül kiemelkedik Ausztrália legmagasabb, 2228 méteres csúcsa, a Mount Kosciuszko, amelyet Paweł Edmund Strzelecki lengyel felfedező nevezett el róla 1840-ben. A csúcs körül hozták létre a Kościuszko Nemzeti Parkot.
1948-tól Budapesten, a Krisztinavárosban is utca viseli a nevét.
Bővebben: Tadeusz Kościuszko – új ablakban nyílik
1948-tól Budapesten, a Krisztinavárosban is utca viseli a nevét.
Bővebben: Tadeusz Kościuszko – új ablakban nyílik
1875. október 15-én nyitotta meg kapuit a Népszínház a Blaha Lujza téren. A 19. század második felének legnépszerűbb műfaja, a népszínmű számára jött létre társadalmi kezdeményezéssel. 1908. június 30-ig működött, ezután épületét a Nemzeti Színház társulata bérelte. Az egyik legismertebb népszínmű a Liliomfi. Ki a szerzője?
A Liliomfi a magyar irodalom kiemelkedő műve, Szigligeti Ede 1849-ben született legismertebb vígjátéka.
Bővebben: Népszínház (Budapest, 1875–1908), Népszínmű, Liliomfi (vígjáték) – új ablakban nyílik
Bővebben: Népszínház (Budapest, 1875–1908), Népszínmű, Liliomfi (vígjáték) – új ablakban nyílik
1944. október 15-én kezdődött a magyar kiugrási kísérlet a második világháborúból: a Vörös Hadsereg már Magyarország területén nyomult előre, amikor Horthy Miklós bejelentette, hogy fegyverszünetet kért az ellenségtől, a Szovjetunió kormányától. A kiugrás nem sikerült, a nyilasok átvették a hatalmat. Ki lett másnap Magyarország miniszterelnöke?
1944 nyarán a második világháború a vége felé közeledett, a szovjet Vörös Hadsereg már Magyarország területén nyomult előre, amikor (román mintára) Horthy Miklós megpróbált „kiugrani” a háborúból. Másnap, október 16-án Horthy a német zsarolásra aláírta lemondó nyilatkozatát, visszavonta proklamációját, fölmentette Lakatos Géza miniszterelnököt és kormányát, valamint kinevezte miniszterelnökké Szálasi Ferencet. Az államcsíny legalizálására Edmund Veesenmayer, a Német Birodalom budapesti képviselője azzal tudta rávenni a kormányzót, hogy „becsületszavát” adta az elrabolt ifjabb Horthy Miklós szabadon bocsátására.
Bővebben: 1944-es kiugrási kísérlet, Szálasi Ferenc – új ablakban nyílik
Bővebben: 1944-es kiugrási kísérlet, Szálasi Ferenc – új ablakban nyílik
/
Kérem az eredményem!
Az eredményed:
Kérdések és válaszok áttekintése
Sorry, no results found.
Please repeat the quiz and try different answer combinations.Ez most nem sikerült túl jól...
Megpróbálhatnád még egyszer! Kattints a piros gombra!
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
Nem rossz!
Lehet, hogy még jobban sikerül, ha újra megpróbálod?
Oszd meg, hogy az ismerőseid is játszhassanak!
1921-ben James Biggs, bristoli fotós baleset következtében megvakult, ezért kényelmetlen volt az otthonán kívüli közlekedése, így fehérre festette a sétabotját, hogy könnyebben látható legyen. 1931-ben Franciaországban Guilly d'Herbemont nemzeti vakvezető mozgalmat indított a vakok számára. Február 7-én több francia miniszter jelenlétében szimbolikusan átadta az első két fehér botot vakoknak. Az első világháborús vak francia veteránoknak és civileknek 5000-nél több fehér botot küldtek. Az Egyesült Államokban a fehér bot bevezetését George A. Bonham a Lions Clubs Internationalnek tulajdonítja. 1930-ban egy Lions-klubtag megfigyelte, ahogy egy vak ember fekete bottal próbált átkelni az úttesten, amely alig volt látható az autósok számára a sötét utcaburkolaton. A Lionsos úgy döntött, a botot fehérre festi, hogy jobban láthatóvá tegye. 1931-ben a Lions Clubs International elindított egy programot, amely promotálta a fehér bot használatát a vakok számára.
Az első speciális fehérbot-rendeletet 1930 decemberében, Illinois-ban, Peoriában hozták meg, amely a vak gyalogosok védelmét szolgálta és a fehér botot hordozónak szabad utat biztosított.
Bővebben: Fehér bot – új ablakban nyílik