November 21.

1953. január 23-án döntés született a hazai televíziózás megindításáról. A döntés értelmében a közben Újpestről Kőbányára települt Orion Rádió és Villamossági Vállalatot bízta meg a Minisztertanács, hogy haladéktalanul kezdje meg televízió vevőkészülékek gyártásának technikai előkészületeit. Eleinte egy 18 x 14 cm-es képméretű vevőkészüléket fejlesztettek ki, úgyhogy az 1954. január 20-án meginduló első próbaadások már ezeken a készülékeken voltak láthatóak. A nagy tömegeket vonzó őszi mezőgazdasági vásár egyik kiemelt látványossága is ez a tévékészülék típus volt. A vásárt követően a Corvin Nagyáruház, akkori nevén Budapest Nagyáruház kirakatában is díszhelyen mutatkozott be a televízió.
Bővebben: Televízió, A magyar televíziózás története – új ablakban nyílik

A Candide vagy Candide vagy az optimizmus Voltaire szatirikus regénye, mely először 1759-ben jelent meg. A mű egyszerre kalandregény és filozófiai gúnyirat is. Hősének nyaktörő viszontagságai csak ürügyül szolgálnak a szerző számára ahhoz, hogy nevetségessé tegye az úgynevezett leibnizi optimizmust, vagyis a „minden a legjobban van ezen a legeslegjobb világon” problémátlanul derűs szemléletét, valamint görbe tükörben mutassa be korának visszásságait.
Bővebben: Voltaire, Candide – új ablakban nyílik

Az ember először ballonnal, azaz hőlégballonnal emelkedett sikeresen a levegőbe. Ezt a felemelő érzést Jean-Francois Pilátre de Rozier francia fizikus és Francois d'Arlandes márki élte át elsőként, Etienne-Jacques és Joseph-Michel Montgolfier által készített hőlégballonnal 1783. november 21-én, Franciaországban, Bois de Boulogne-ban. 9 kilométeres utat tettek meg 100 m magasan, Párizs felett. A hőlégballon magassága 22 m, átmérője közel 14,5 m és térfogata 2000 m3 volt. Ekkor kezdődött a levegőóceán meghódítása.
Bővebben: A magyar ballonozás kezdetei, Montgolfier fivérek – új ablakban nyílik

I. Ferenc József (németül: Franz Joseph I.; Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21.) osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója (1867–1916). Apja Ferenc Károly főherceg, anyja Wittelsbach Zsófia Friderika főhercegnő volt. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg monarchia leghosszabb ideig regnáló uralkodója, egyben Európa negyedik leghosszabb ideig uralkodó monarchája (XIV. Lajos francia király és II. János liechtensteini herceg, illetve a ma is regnáló II. Erzsébet brit királynő után). I. Ferenc József uralkodási ideje: 1848. december 2. – 1916. november 21.
Bővebben: I. Ferenc József magyar király – új ablakban nyílik

Victor Vasarely (született Vásárhelyi Győző, Pécs, 1906. április 9. – Párizs, 1997. március 15.) magyar–francia festő, szobrász az op-art jelentős képviselője. Őt tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art" legjelentősebb képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén.
Bővebben: Victor Vasarely – új ablakban nyílik