November 18.

A Tell Vilmos-legenda szerint 1307. november 18-án az Uri kantonban a Habsburg-ház helytartójaként uralkodó zsarnok Hermann Gessler arra kényszerítette az ijász Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője, mivel a svájci hős nem tisztelgett a zsarnok póznára tűzött kalapja előtt. Az apa hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett a számszeríj idegére, de egy másikat is a keze ügyébe készített. Tell nyila 100 lépés távolságból kettéhasította az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez és azt kérdezte Telltől, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát a kormányzót ölte volna meg.
Bővebben: Tell Vilmos – új ablakban nyílik

A Szent Péter-bazilika a római katolikus egyház első számú szentélye. A Vatikán állam területén épült, befogadóképessége körülbelül 60 000 fő. Szent Péter apostol sírjára építették, ennek ellenére nem ez a templom a Római egyházmegye székesegyháza, hanem a lateráni bazilika. Belső hosszúsága 211,5 méter, magassága 132,5 méter, alapterülete körülbelül 15 160 m², ezzel a Szent Péter-bazilika a világ legnagyobb belső terével rendelkező építménye.
Bővebben: Szent Péter-bazilika, San Paolo fuori le mura – új ablakban nyílik

A Szigeti veszedelem Zrínyi Miklós verses eposza Szigetvár 1566. évi elestéről, mely először 1651-ben jelent meg. A mű eredeti címe Obsidio Szigetiana, a Szigeti veszedelem címet Kazinczy Ferenc adta neki.
I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi Miklós (a költő dédapja) ellenezte, hogy a törököknek sarcot fizessenek, ezért 1566-ban I. Szulejmán szultán hatalmas hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 fős horvátokból és magyarokból álló őrséggel védett.
Bővebben: Szigeti veszedelem, Zrínyi Miklós (költő) – új ablakban nyílik

Az Amerikai Egyesült Államok nagy változáson megy keresztül. Első lépésként elbocsátják a nőket a munkahelyükről, majd befagyasztják a bankszámlájukat, és mostantól csak a férjük vagy legközelebbi férfi hozzátartozójuk által férhetnek hozzá a pénzükhöz. A társadalom lázadni kezd a kialakuló új rendszer ellen, de ezt véres lövöldözés követi, és kialakul a fundamentalista teokratikus diktatúra. A környezetszennyezés és a szexuális úton terjedő betegségek drasztikusan csökkentik a női termékenységet. A termékeny nőknek szolgálólányként kell dolgozniuk – gyakorlatilag rabnőként – és egyetlen feladatukká válik minél több gyermeket szülni a ház ura számára.
Bővebben: Margaret Atwood, A szolgálólány meséje (televíziós sorozat) – új ablakban nyílik

Niels Henrik David Bohr Koppenhágában született 1885. október 7-én, dán nemzetiségű volt. 1922-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.
Bővebben: Niels Bohr – új ablakban nyílik