Labdázzunk!

A röplabdapálya mérete 9×18 méter. A pályát egy 9,5×1 méter méretű háló két részre osztja. Egy csapatban a játékosok száma: 12 fő, de egyszerre csak hatan vannak a pályán. Egyforma színű, számozott mezben játszanak. (Kapu nincs, így kapus játékos sem.)

Az első labdarúgó-világbajnokságot 1930-ban rendezték Uruguayban. A döntőt Uruguay és Argentína játszotta, az eredmény 4–2 lett.

Egy vízilabdameccs 32 perc tiszta játékidő (vagyis az óra áll, ha a játék áll), melyet 4×8 perces negyedekre osztanak. Az 1-2., illetve a 3-4. negyed között 2 perc szünetet, a 2-3. negyed között (félidőben) 5 perc szünetet kell tartani.
A röplabda-mérkőzés három nyert játszmáig tart. A kézilabdát a felnőttek 2x30 percig, a kosárlabdát 4 x 10 percig játsszák.

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. Részei: kapuelőtér, szaggatott szabaddobási vonal, hétméteres vonal, gólvonal, kapus-határvonal, középvonal, oldalvonal, cserevonal.

A gyeplabda olimpiai csapatjáték. A gyeplabdában két 11 fős csapat (egy kapus és 10 mezőnyjátékos) játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a játékosok a speciális ütővel a labdát az ellenfél kapujába juttassák. A mezőnyjátékosok csak az ütővel érhetnek a labdához.

Látványos eleme a rögbi játéknak a nyílt tolongás, amely a játék egy olyan szakasza, ahol egy vagy több lábon lévő játékos mindkét csapatból, fizikai kontaktusban, a földön lévő labda fölött összezár.

A kosárlabda egyik ősének tekinthető labdajátékot az amerikai bennszülöttek játszották. A maják és az aztékok változatában egy falra erősített fém gyűrűn kellett átütni a csapattagoknak egy golyót. A maják játéka kegyetlen volt: a vesztes csapatot feláldozták az isteneknek.