December 28.

Az aprószentek története Máté evangéliumának második fejezetében olvasható. Eszerint Heródes a napkeleti bölcsektől megtudta, hogy azok a „zsidók újszülött királyát” keresik, aki – mint írástudói segítségével kiderítette – Betlehemben fog megszületni. Hogy az újszülöttet elveszejthesse, Heródes a napkeleti bölcseket megbízta, hogy miután megtalálták őt, menjenek vissza palotájába, és jelentsék neki. Ám a bölcsek álmukban egy „jelenést” láttak, amelyben arra figyelmeztették őket, hogy ne térjenek vissza Heródeshez, és ők eszerint cselekedtek. Eltávozásuk után Józsefnek, Jézus nevelőapjának is megjelent álmában egy angyal, azzal az üzenettel, hogy családjával meneküljön Egyiptomba. Ezek után a haragra gerjedt Heródes minden két éven aluli fiúgyermeket megöletett Betlehemben és környékén, hogy biztos legyen abban, a „zsidók újszülött királya” nem marad életben. E gyermekmészárlás áldozatait nevezi a magyar nép aprószenteknek (latin „innocentes martyres” = „ártatlan vértanúk”).
Bővebben: Aprószentek – új ablakban nyílik

A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye, funkciója alapján egy gyülekezet nélküli templom. Helyén eredetileg egy 750 körül alapított bencés apátság preromán stílusú kolostortemploma állt. A templomot már akkor West Minsternek nevezték arról a városrészről, ahol áll. A westminsteri apátságot Hitvalló Eduárd, az egyik utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között, de a felszentelésekor, amelyet 1065. december 28-án tartottak, már súlyos beteg volt és néhány nappal később meghalt. Szentté avatása után (1161) itt temették el. 1245-ben III. Henrik kezdte el a mai templom építését korai gótikus stílusban, amely francia ihletésű. Egyes föltételezések szerint első mestere, Henry de Reynes francia származású volt és a reimsi katedrálist tekintette példának. A székesegyház mérműves ablakai Anglia legszebb gótikus ablakai közé tartoznak
Bővebben: Westminsteri apátság – új ablakban nyílik

Az első, nagyközönség számára is nyilvános, fizetős vetítésre 1895. december 28-án került sor a párizsi Grand Café indiai termében.[9] Az előadást Antoine Lumière tartotta harminchárom néző részére. A főgépész Charles Moisson, a készülék megépítője volt; ő felügyelte a vetítést. Az előadás belépődíját 1 frankban állapították meg. Ezt az előadást tekintik a film, illetve a mozi megszületése pillanatának. Az előadáson 10 rövidfilmet mutattak be, melyeket az év folyamán forgattak.
Bővebben: Auguste és Louis Lumière – új ablakban nyílik

1921-ben Neumann beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát is hallgatott. 1923-ban Zürichbe ment, hogy a Zürichi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, matematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten. 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, a Princetoni Egyetemre, ettől kezdve az Egyesült Államokban élt.
Bővebben: Neumann János – új ablakban nyílik

A Linux rendszer kabalája egy pingvin, amelyet Tux-nak neveznek.
Bővebben: Linux, Linus Torvalds – új ablakban nyílik