November 20.

1906-1907-ben megjelent Selma Lagerlöf legnagyobb nemzetközi népszerűségnek örvendő ifjúsági könyve, a Nils Holgersson csodálatos utazása, melyben egy parányira összement kisfiú utazza be Svédországot vadludak hátán. A meseregény az író eredeti szándéka szerint tankönyv: a gyerekek számára egy élvezetes földrajzkönyvet kívánt írni Svédországról.
Bővebben: Selma Lagerlöf, Nils Holgersson – új ablakban nyílik

1961. március 31-én maga Habsburg Ottó trónörökös, az utolsó császár legidősebb fia, a család feje is aláírta az osztrák trónigényről való lemondását, ennek jogérvényessége körül azonban Ausztriában jogvita keletkezett (a „Habsburg-válság”), ez több évig késleltette hazautazását. Az osztrák közigazgatási bíróság végül Habsburg Ottó javára döntött, aki 1966. október 31-én négy évtizednyi távollét után visszatérhetett hazájába.
Bővebben: Habsburg Ottó – új ablakban nyílik

A képen látható épület a Hagymaház, Makó város színháztermet is magába foglaló kulturális központja, a belvárosban, a Posta utcán található. Eredetileg modernista stílusban épült 1936-ban, és a hagymatermelők székházaként, értékesítési központjaként működött; 1949 óta bír kizárólagosan kulturális funkcióval. 1998-ban a régi Hagymaház helyén egy újat építettek fel; a Makovecz Imre tervezte, organikus, négytornyú épület nemzetközileg is jegyzett, a város és a szűkebb régió legismertebb látványossága.
Bővebben: Makovecz Imre, Hagymaház – új ablakban nyílik

Joseph Robinette Biden vagy röviden csak Joe Biden amerikai politikus, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke,[6] beiktatására 2021. január 20-án került sor. 2009. és 2017. január 20-a között az ország alelnöke volt Barack Obama elnöksége alatt. Több mint három évtizeden keresztül volt Delaware állam szenátora, mely tisztségre 1972-ben választották meg először. Az évek során hatszor választották újra, míg 2009-ben alelnök nem lett. Elnöke volt a szenátus külpolitikai és igazságügyi bizottságának, számos kiemelkedő fontosságú törvény fűződik a nevéhez, többek között az általa előterjesztett 1994-es „büntetőjogi törvény”, amit „Biden-törvény” néven is emlegetnek.
Bővebben: Joe Biden – új ablakban nyílik

Hermann Göringet a nürnbergi per (1945–1946) során háborús bűnök, a világbéke elleni összeesküvés, támadó háború megtervezése, kirobbantása és keresztülvitele valamint az emberiesség elleni bűntett vádpontjaiban bűnösnek találva, kötél általi halálra ítélték, de kivégzése előtt öngyilkosságot követett el.
Politikus és katonai vezető volt, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő (Luftwaffe) parancsnoka, a Harmadik Birodalom második embere. Felelős a Gestapo valamint az első koncentrációs táborok felállításáért. 1936-tól a négyéves terv végrehajtásának megbízottjaként Németország felfegyverzését hajtotta végre és így a háború előkészítője lett. Ő bízta meg Heydrichet az ún. „A zsidókérdés végső megoldása“ projekt szervezésével.
Bővebben: Nürnbergi per, Hermann Göring – új ablakban nyílik