Február 7.

Magyarországon a Károlyi-kormány 1918. évi néptörvényének köszönhetően szereztek a nők szavazati jogot, amivel Magyarország számos nyugati demokráciát megelőzött, ugyanis Franciaországban például 1944-ig, Olaszországban pedig 1946-ig kellett várni arra, hogy a „gyengébbik nem” is szót kapjon a politikában. Svájcban a késlekedésre alapvetően a hegyvidéki ország politikai berendezkedése szolgáltathat magyarázatot: a helvét állam ugyanis nagyfokú autonómiával rendelkező kantonokból épül fel, ahol az elektorok szavazatának többsége kellett ahhoz, hogy a berni szövetségi kormány referendumot írhasson ki a női választójog bevezetéséről – az elektorok pedig természetesen mindannyian férfiak voltak. Az első alkalom, amikor a kérdést sikerült egyáltalán népszavazásra bocsátani, az 1959. év volt, ekkor azonban Svájc – férfi – választói még elutasították a jogkiterjesztést. A helvétek „maradiságában” egyébként az is közrejátszott, hogy az 1848-ban bevezetett alkotmány a választójogot egybekapcsolta a katonáskodással, ami szintén az „erősebbik nem” privilégiuma volt. Végül 1971. február 7-én, utolsóként a nyugati demokráciák közül Svájc is bevezette az általános választójogot, tehát ezentúl valamennyi 18. életévét betöltött állampolgár részt kapott a hatalomgyakorlásból.
Bővebben: Svájc választójogot ad a nők számára – új ablakban nyílik

A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtben az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors-bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete.
Bővebben: Maastrichti szerződés - új ablakban nyílik

A Tom Sawyer kalandjai (The Adventures of Tom Sawyer) Mark Twain 1876-ban megjelent könyve.
Bővebben: Charles Dickens – új ablakban nyílik

A Tiltott Város (Peking) csaknem ötszáz éven át szolgált a kínai császárok lakóhelyeként és Kína ceremoniális és hatalmi központjaként. Az 1406 és 1420 között épült komplexum 980 épületből, bennük 8707 szobából áll. Az épületegyüttes a hagyományos kínai palotaépítészet remekműve.
Bővebben: Tiltott Város, Pu Ji kínai császár – új ablakban nyílik

Karády Katalin 1990. február 8-án New York-ban hunyt el. 1990. február 19-én, Budapesten, a Szent István-Bazilikában ravatalozták fel, majd a Farkasréti temető 22/1-es parcellájában helyezték örök nyugalomra.
Bővebben: Karády Katalin – új ablakban nyílik