Királyi kérdések – 3. rész

I. József Magyarország 45. királya volt, 1705–11 között uralkodott. Az ő testvére volt III. Károly, a 46. királyunk, 1711–40 között. Ezt követően lánya került a trónra, miután a trón öröklését a női ágra is kiterjesztették (Pragmatica sanctio, 1723). Mária Terézia 1780-ig uralkodott, őt követte a trónon gyermeke, II. József, a „kalapos király”, aki saját elhatározásából lemondott a koronázásról és az ezzel járó eskütételről.

1792 és 1835 között I. Ferenc uralkodott. Mint a haladás és felvilágosodás ellensége, erős rendőri uralmat és besúgórendszert épített ki, uralmát ferenci, vagy kabineti abszolutizmusnak nevezték. 1810-ben leányát, a 19 éves Mária Lujza főhercegnőt Napóleonhoz adta feleségül.

V. Ferdinánd 1835 és 1848 között ült a trónon, de gyengeelméjűsége okán mellette a tényleges hatalom gyakorlója Klemens von Metternich volt: kancellársága idején a Habsburg Birodalom, a monarchia rendjének talán legelszántabb és egyben leghatékonyabb védelmezője. A 19. század egyik legbefolyásosabb diplomatája. V. Ferdinándot 1848-ban lemondatták.

Wittelsbach Erzsébet – teljes nevén: Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, becenevén Sisi (1837–1898) Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja (1854–1898), Ferenc József felesége. Apja Miksa József bajor herceg, anyja Mária Ludovika Vilma bajor hercegnő volt. Korának legszebbnek tartott uralkodófelesége.

IV. (Boldog) Károly (1887–1922) osztrák főherceg, a Habsburg–Lotaringiai-ház utolsó uralkodója, 1916 és 1918 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Kétévi uralkodása után Ausztriát és Magyarországot köztársasággá kiáltották ki. Nem mondott le, de az új államformát elfogadta, mely az eckartsaui nyilatkozatban olvasható. 1921-ben két alkalommal is megpróbált visszatérni a trónra, sikertelenül.

IV. Károly az 53. királyunk volt, 1916–18 között.

I. Ferenc József 67 év, 355 napot (1848–1916) uralkodott, ezzel ő ült leghosszabb ideig a magyar trónon. A sorban Zsigmond követi 50 év, 253 nappal (1387–1437), majd I. Lipót 48 év, 33 nappal (1657–1705).