Királyi kérdések – 2. rész

Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) magyar, német és cseh király, német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett német eredetű Luxemburgi-ház tagja.
Nevéhez fűződik az utolsó összeurópai keresztes hadjárat megszervezése (1396), a nagy nyugati egyházszakadás felszámolása (1417) és a huszitizmus elleni harc megkezdése.

Albert (1397–1439) osztrák herceg, német király, Magyarország (1437–1439) és Csehország (1438–1439) királya. Az első Habsburg a magyar trónon. Albert apja kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkezett, hiszen már 1402-ben Luxemburgi Zsigmond magyar királlyal olyan örökösödési szerződést kötött, mely szerint fiú örökös híján az előző évben nagykorúsított Albert követi majd Zsigmondot a magyar trónon

Székesfehérváron 1464. március 29-én királlyá koronázták az 1458 óta uralkodó Hunyadi Mátyást, ugyanis III. Frigyes sokáig nem adta vissza a koronát, hiába kérte már évek óta Mátyás király. Csak 1463-ban, súlyos 80.000 arany forint váltságdíjért jutott Mátyás a hőn áhított jelvényhez, mellyel 1464-ben, a hazai szokások szerint érvényesen megkoronázták. A teljes történet itt olvasható: Mátyás király megkoronázása (Új ablakban nyílik)

II. Lajos (1506–1526) Magyarország és Csehország királya 1516 és 1526 között. A Jagelló-házi II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné fia. Már 1508-tól magyar, 1509-től pedig cseh kiskorú király. Az 1526-os mohácsi csatában halt meg. Ezt az évszámot tekintjük a magyar középkor végének, tehát II. Lajos az utolsó középkori magyar király.

I. Rudolf egy jóslat következtében sosem házasodott meg, amely szerint fia fogja letaszítani a trónjáról (ezt így később öccse, Mátyás főherceg tette meg), ágyasaitól viszont több gyermeke is született. 1576–1608 között uralkodott.

III. Habsburg Ferdinánd a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, aki 1637-től német-római császár, német, magyar és cseh király, valamint IV. Ferdinánd néven Ausztria uralkodó főhercege 1657-es haláláig.
Ferdinánd 1608-ban született II. Ferdinánd császár és Bajorországi Mária Anna gyermekeként. A kortárs leírások alapján Ferdinánd személyisége tekintélyt parancsoló és béketűrő volt. Hét nyelven is beszélt: németül, latinul, spanyolul, olaszul, franciául, csehül és magyarul. Nem örökölte apja vallási fanatizmusát, a béke érdekében hajlandó volt teret engedni a protestánsoknak is.

Habsburg Lipót 1657-től 1705-ig magyar király. 48 éven át regnált, ő volt a Habsburg Birodalom második leghosszabb ideig uralkodó monarchája, egyben a harmadik leghosszabb ideig uralkodó magyar király. Uralkodását végigkíséri a XIV. Lajos francia királlyal való rivalizálás. I. Lipót alatt zajlott a török elleni visszafoglaló háború.